Archive for the ‘Arvisura’ Category

Csák Máté

június 4th, 2015

Csák Máté a magyar történelemben.

Arvisura kivonatok.

Trencséni tartományúr

Trencséni tartományúr

Az 1030. évben megrendezett pusztaszeri Nagy-Süánon részt vett fejedelmi ifjak mind vállalták, hogy 1030-1035 között valamennyien kiveszik részüket Budavár beavatott központjának a Budavár-Abavár-Lebedvár-Kevevára útvonalon lebonyolítandó áttelepítésben. A Budavári beavatott központ lassú áttelepítése már 1015-1022 között megindult, de a pusztaszeri megállapodás szerint 1035-ig be kellett fejezni. Ez a magyarázata, annak a pusztaszeri Nagy-Süán fontosságának, mert részt vevői felesküdtek az átszállításban való közreműködésre.

 

 

 

 

Ezek voltak:

 

Mihály-Vazul         Géza                Pirok             Taksony            Csák                 Vajk

954-989           951-997           928-954          926-970          943-978          969-1038

 

Szár László            Karos             II. Zoltán         Gerencsák       III. Zoltán          Tolma-                                                                                              Judit

988-1038           948-970           988-1025          960-998         1007-1036      966-1026

 

Bogyiszló                Imre             II. Ajtony           Győr             Bagamér           Erős                                                                                                  Csák

1008-1031           1007-1031       970-1031       987-1031         1006-1036      978-1017

 

Az Élet kegyhelye kimenekítésének gondolata a királyi családtól: Tolma-Judittól és Orseolo Ottó feleségétől, Ilonától eredt. A királyi család egyes tagjai is részt vettek benne. Az egyik legfontosabb szállítmányt, a Szövetség ládáját 1301 Aranyasszony havától 1031 Aranyasszony haváig öt fejedelmi személy szállította el Budavártól Abavárig: Bogyiszló, II. Ajtony, Győr, Bagamér és III. Zoltán. Imre azért nem tudott ebben részt venni, mert éppen a Tiszakeszi és Pozsonykeszi között állomásozó tárkánysereget kellett II. Konrád ellen mozgósítania.

 

Ennek a szállítmánynak gyors és biztonságos elvitele azért volt fontos nehogy az avar kincsekhez hasonlóan ezek a hun törzsszövetségi értékek is a német császárság kezére jussanak. Read more »

Az Aranybulla

május 31st, 2015
Jeruzsálemi

II. Endre (András)

A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 javaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált. Ez volt az alapja az Aranybullának.
Az Aranybulla 31 pontját Budavára, Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei az 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembevételével jött létre.
A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt) valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt.
Pósa Pál az 1222-es Aranybulla megszerkesztésénél a nemzetségi közösség megbonthatatlanságát hangsúlyozta, amelyben a honfoglalók parasztságának családonként az 1 eke fóldet az ország területén biztosítani kellett. Ez a mai értelemben a Megyer törzsben 10 hold, a Kéri-Keszi törzsben 20 hold, Erdélyben 25 hold, míg Árvában-Sárosban 30 hold használatára jogosított. 31-ik pontként a nemzet vezető erejeként a Csák, Kurszán és Pósa-nembéliek szaporaságaként, összeházasodások folytán a nemesség fegyveres ellenállásai jogát iktatták törvénybe, ha a király az Aranybullában lefektetett ígéretét nem tartja be.
Budavár, Avar-bástya, Kurszánvára és az új Kancellária vezető emberei 1222 húsvétjára összeállították az új „Aranybulla” 31 pontját Kövesd 30 törzsének, és a kasszuk (etruszkok és hikszoszok) összes törvényeinek figyelembevételével. III. Honorius pápa csak 1222 végén értesült az Aranybulla követeléseiről:

1. Minden évben köteles a király megjelenni az egész nép előtt, hogy az ország népének panaszát meghallgassa a túlkapásban lévő főúri és főpapi cselekmények miatt, hogy a bűnösök az országból kiűzessenek. Read more »