Archive for the ‘Magyarország’ Category

Tragikus: holtan találtak a horvát válogatott kapusra

május 3rd, 2013

Alvás közben elhunyt csütörtökre virradóra Ivan Turina, a svéd élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő AIK Stockholm horvát kapusa.

A 32 éves játékost álmában érte a halál, a rendőrség megerősítette, hogy idegenkezűség nem merült fel. A helyi sajtó úgy tudja, hogy a tragédia betegséggel függhet össze. Az AIK csapatorvosa, Karol Zyto azt mondta, korán reggel Andreas Alm edzővel a hálóőr lakásához hajtottak, mert a szakember úgy értesült, hogy a játékosnak légzési nehézségei vannak. 

“Amikor megérkeztünk, már halott volt. Békésen feküdt az ágyában” – mondta Zyto.

Az Aftonbladet című lap szerint Turinát várandós felesége és egyéves ikergyermekei gyászolják. A futballista 2010-ben, a Dinamo Zagrebtől igazolt a stockholmi csapathoz, és idén februárban 2016-ig meghosszabbította a szerződését.

MTI – alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/tragikus_holtan_talaltak_a_horvat_valogatott_kapusra

Nem nevezhetik szélsőjobboldalinak a Jobbikot a hírműsorok

május 2nd, 2013

Szűkül azoknak a negatív jelzőknek a köre, amelyeket egyesek előszeretettel használnak, ha a Jobbikról van szó.

Szűkül azoknak a negatív jelzőknek a köre, amelyeket egyesek előszeretettel használnak, ha a Jobbikról van szó. Nemrégiben a Hír TV, az ATV és a Klubrádió is szélsőjobboldalinak nevezte a radikális nemzeti pártot hírműsoraiban.

A Jobbik úgy véli ezek a csatornák megsértették a Médiatörvényt, amely szerint  “médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek”.

A Médiahatóság eltiltotta a további jogsértésektől ezeket az adókat, ám ők fellebbeztek a Médiatanácsnál. A Médiatanács ezeket a fellebbezéseket elutasította, így a továbbiakban már pénzbüntetést is kaphatnak ezen médiaszolgáltatók, ha továbbra is szélsőjobboldaliznak.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/nem_nevezhetik_szelsojobboldalinak_a_jobbikot_a_hirmusorok

Rajzpályázatot hirdet a Jobbik IT

május 2nd, 2013

*Pörzse Sándor: Összeesküvés-elmélet
*Vona Gábor: a magyar alkat (12.)
*Válaszokra várva 

Megtekintés

Article source: http://alfahir.hu/magyarorszag_az_en_hazam_rajzpalyazatot_hirdet_a_jobbik_it

Közpénz, köztársaság, Közgép

május 2nd, 2013

Szinte mindegy, milyen színű a kormány, a Közgép fejlődése töretlen. A tenderek sorra jönnek, azokat pedig a cég sorra nyeri. Összeszedtük a legnagyobb port kavaró pályázatokat.

Szinte mindegy, milyen színű a kormány, a Közgép fejlődése töretlen. A tenderek sorra jönnek, azokat pedig a cég sorra nyeri. Összeszedtük a legnagyobb port kavaró pályázatokat, a teljesség igénye nélkül.

KözgépSzerdán érkezett a hír: a Közgép konzorciuma építheti meg Vásárosnaményig az M3-as autópályát. A cég az előzetesen becsültnél kétmilliárddal drágábban vállalta az építést. Egy másik tenderen azonban a becsült ár alá ígért két forinttal és úgy nyert – írta korábban a Napi Gazdaság.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. átadta a munkaterületet a közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelező számára, így megkezdődnek az előkészületi munkálatok az M3 autópálya 49. számú főút (őri csatlakozás) és Vásárosnamény közti szakaszán. A Közgép Zrt. vezette konzorcium  májusban kezdi meg az építés előkészítő munkálatait.  A 11,9 kilométeres, kétszer két sávos sztráda kivitelezési munkálatai 2014 végére fejeződnek be.

A kivitelezés költsége nettó 15,4 milliárd forint, ami a kiíráshoz képest 2,4 milliárddal több. Szintén a Közgép, Magyar Aszfalt és Colas Hungária konzorciuma nyerte meg a NIF 2012 október végén kiírt közbeszerzését is, amely az M3-as előző szakasza, a Nyíregyháza és 49-es főút (Őr) közti rész építéséhez kapcsolódó kiegészítő munkák elvégzésére szól.

A kiegészítő munkákra szóló tender érdekessége, hogy a kivitelezési szerződés eredetileg becsült értéke nettó 321 millió forint volt, a Közgép konzorciuma pedig nettó 320 999 998 forinttal nyert. Az ajánlatokat – a kiírás szerint – a legalacsonyabb ár alapján bírálták el. A másik pályázó a Swietelsky Magyarország Kft. volt.

Közgép, a teljesség igény nélkül

Bár a nagy autópálya-építkezések lezárultával az addig szándékosan elhanyagolt és folyamatosan romló vasúti infrastruktúra felújítása a nagy üzlet, azért – a fenti közbeszerzést is alapul véve – a gyorsforgalmi hálózatban is jelentős pénzek vannak.

A cég 2009-ben – tehát bőven az “elmúltnyolcév átkos világában” – a Colas Hungária vezette konzorcium tagjaként nyerte el az M3-as fentebb már említett előző, Nyíregyháza és 49-es főút közötti szakaszának kivitelezését. Ugyanígy nyertes konzorcium tagja volt 2008-ban is, amikor az M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakaszának építésére írták ki a pályázatot. A Maroslele és Makó közötti 16,2 kilométeres ütem 17,5 milliárd forintért épült meg.

Nem volt rossz év a 2008-as, ekkor – ugyancsak alvállalkozóként – részt vett a híres-hirhedt M6-os autópálya Szekszárd – Pécs közötti szakaszának építésében is.

A cég számos híd építésében, és felújításában érdekelt volt, így többek között a Margit híd elhiresült felújításában is. Ez a biznisz a felújítást végző konzorciumnak 30 milliárd forintot hozott a konyhára.

Közgép

Vasútfelújítás a nagy üzlet

Az elmúlt években beinduló nagyobb vasúti építkezések valamennyiében érdekelt volt a cég: így a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd, a Szajol-Püspökladány és a Tárnok-Székesfehérvár vasútvonal átépítésében, valamint a záhonyi átrakó rekonstrukciójának mindkét ütemében.

Nagy port kavaró pályázat volt a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítása, ahol a cég konzorciumi tagként, Püspökladány és Kisújszállás között pedig konzorciumvezetőként vett és vesz részt a vonal felújításában. Mint ismert, a  67 kilométers szakaszt csaknem 162 milliárd forintból újítják fel, vagyis 2,41 milliárd forintba kerül egy kilométer. Nem sokkal maradt el ettől a Tárnok-Székesfehérvár közötti, már befejezett szakasz rekonstrukciója sem. Itt 134,8 milliárd forintért vállalták az építők a felújítást: kilométerenként 2,01 milliárd forintért…

Külön cikket megérne az is, vajon miért kerül Magyarországon két és fél milliárd forintba egy kilométer vasúti pályája felújítása, holott a környező országok belüli példák (de akár a MÁV saját hatáskörben történő Devecser-Kolontár közötti helyreállítása is) azt mutatják, ennek töredékéért vállalják a beruházók a munkát.

Az viszont beszédes tény, hogy a Szajol-Püspökladány vasútvonalra kiírt két közbeszerzésen a Közgép vezette konzorcium csak a 3. helyet szerezte meg, de a Közgépes konzorciumok kivételével minden pályázó ajánlatát érvénytelennek minősítették, összeállítóikat pedig kizárták a versenyből. Ráadásul a Közgép mindkét esetben az előzetes kiszámított mérnökárnál nagyobb összeggel nyert.

Áprilisban sikerült nagy nehezen megnyeretni a céggel a váci állomás vasúti pályájának és a kapcsolódó létesítmények felújítását nettó 14,8 milliárd forintért. Mint emlékezetes a Közgép tavaly még 18 milliárdért vállalta volna a kivitelezést, ami a túl magas árajánlat miatt eredménytelenül zárult. A gépezetbe jutott porszem kitisztítása után újra kiírt pályázatot természetesen a nettó 14,831 milliárd forintos árajánlatot tevő Közgép Zrt. vezette konzorcium nyerte.

Nem feltétlenül csak a közlekedési infrastruktúrában van csak nagy pénz. A cég sokoldalúságát és persze hatalmi beágyazottságát bizonyítja, hogy a Közgép és Fonyó Károly közös cége, a Solum-Invest a Swietelskyvel konzorciumban vitorlásparadicsomot építhet Balatonfüreden.

Mint ismert, Balatonfüred 2012 őszén kapta meg ingyen az államtól az egykori olimpiai központot, majd alig négy hónappal később határozatlan időre, évi 15 millió forintos bérleti díj fejében hasznosításra bérbe is adta a Simicska Lajos nevével fémjelzett Közgép, a Swietelsky, és Fonyó Károly Solum-Invest nevű cége konzorciumának – írja a 444.hu. A pályázatot 2012 decemberében írták ki, 30 napos határidővel. A nyertes konzorciumon kívül senki sem pályázott.

A Közgép 2004-ben még alig 1,8 milliárd forintos árbevétellel rendelkezett. 2005-re ez már 7,5 milliárdra ugrott, 2008-ban pedig megközelítette a 20 milliárdot. 2010-ben a cég árbevétele már a 40 milliárd forintot súrolta alulról. A kormányváltás óta a Közgép vezette konzorciumok több mint 200 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzési tendereket.

Jó látni, hogy valahol nincs válság.

alfahir.hu

Article source: http://alfahir.hu/kozpenz_koztarsasag_kozgep

Arra jó lesz, hogy Matolcsy lobogtassa

május 10th, 2012

Forrás: MTI

Két hét múlva a kormány a 2013-as költségvetés egy elnagyolt vázát tárgyalhatja, el is fogadhatja, és nyomban a parlament elé terjesztheti – tudta meg az [origo] kormányzati forrásokból.

Úgy tudjuk, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a május 23-ai kormányülésen kell bemutatnia, hogy milyen makrogazdasági pályával kalkulál jövőre (például, hogy hogyan alakulhat a lakossági fogyasztás, a vállalati beruházások, mennyivel emelkedhetnek a bérek, több vagy kevesebb embernek adnak munkát a versenyszférában), és hogy ez alapján mennyi adó- és járulékbevétel folyhat be az államkasszába.

Az uniós módszertan szerint számolt költségvetési hiány legfeljebb a GDP 2,2 százaléka lehet (durván 675 milliárd forint), ezt tartalmazza a Brüsszelnek pár hete elküldött, frissített konvergenciaprogram. Ezt azonban millió forintos pontossággal le kell fordítani a magyar módszertan szerinti deficitre is (amely körülbelül pár tízmilliárd forinttal tér el az uniós számítás szerinti összegtől). Az összes kiadást végül ez az összeg határozza meg, az NGM-nek tehát arra kell majd javaslatot tennie, hogy hogyan érdemes felosztani a keretet a főbb feladatok között: például mennyit lehet oktatásra, lakástámogatásra, szociális juttatásokra, nyugdíjra, közlekedésre, egészségügyre, közmunkaprogramokra költeni jövőre.

A kormány akár már a két hét múlva esedékes ülésén el is fogadhatja a jövő évi kiadási szerkezetet nagy vonalakban. Ezt követően a tervezetet benyújthatják a parlamenthez, és arról valamilyen szintű jogszabály – törvény vagy például egy országgyűlési határozat – formájában szavazhatnak. A kormány szándéka az, hogy szülessen egy hivatalos dokumentum, amely a szokásos költségvetési tervezésnél hónapokkal korábban megadja a 2013-as büdzsé kereteit, így azt már az uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésén (Ecofin) fel lehessen mutatni. (Megkérdeztük az NGM-et is arról, hogy mikor és milyen formában szeretné véglegesíteni a költségvetést, de néhány napja feltett kérdésünkre még várjuk a tárca válaszát.)

Brüsszelnek kell bizonyítani

Az Ecofin-összejövetel azért bír kitüntetett jelentőséggel, mert akkor határozhatnak a pénzügyminiszterek arról, hogy visszavonják-e az uniós támogatások kilátásba helyezett megvonását. Brüsszel februárban döntött arról, hogy ha a magyar kormány nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy 2012-ben és 2013-ban a költségvetési hiány fokozatosan visszaszorul, és az idei 2,5 százalékos deficitet 2,2 százalékos követi, akkor 145 milliárd forintnyi EU-forrást megvonhatnak Magyarországtól.

A konvergenciaprogramot is tartalmazó Széll Kálmán-terv 2.0 újabb adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel már megalapozza azt, hogy a hiánypályán maradhat az ország, az új adók többségéről már a kormány is döntött. Orbán Viktor kormányfő azonban a múlt héten jelezte, hogy ezzel nem elégszik meg a kabinet, és már az első félévben elfogadhatják a 2013-as költségvetés sarokszámait. Ez lenne a fent vázolt dokumentum.

Mindez nem a szokásos költségvetési törvény volna, mivel annak megalkotására és megvitatására a június 22-i Ecofin-ülésig már nincs elég idő. Az államháztartási törvény ugyanis szigorú előírásokat szab a költségvetés elfogadására, ez például az egyetlen olyan törvény, amelyet kötelezően két fordulóban kell megtárgyalni, ezért legalább 3 hónap szokott eltelni a tervezet benyújtásától a megszavazásáig. A kormány elvileg megtehetné, hogy szétszedi a kétfordulós procedúrát, és a keretszámokat kijelölő első szakaszt végigviszi a nyári szünet előtt, de a tervezet előterjesztésétől számítva ez is beletelik körülbelül két hónapba.

A tavaszi ülésszak viszont június 13-án véget ér, tehát mindenképpen egy, a költségvetési törvénynél egyszerűbb jogszabály megszavazására van csak mód. Még akkor is, ha a kormány megpróbálja megnyújtani a törvényhozást – értesüléseink szerint ezt egy június 18-ai rendkívüli üléssel tenné. Mindennek eredménye tehát az lehet, hogy legkésőbb a brüsszeli uniós összejövetel előtt négy nappal valamilyen típusú jogszabály formájában elfogadhatná a parlament a jövő évi költségvetés vázát.

Ütőkártya lehet Matolcsy és Orbán kezében

A költségvetési váz jelentőségét nem szabad túldimenzionálni – kommentálták a kormány tervét az [origo]-nak névvel és név nélkül nyilatkozó költségvetési szakértők. Egyikük azt emelte ki, hogy az egész koncepciónak a demonstratív jellege a legfontosabb: a júniusban Brüsszelben vizitáló Matolcsy Györgynek a Széll Kálmán-terven kívül lesz még egy, annál részletesebb dokumentum is a kezében a jövő évi államháztartási irányokról, amivel meggyőzheti uniós kollégáit. De a kiadások területekre bontása idehaza is jól jöhet a magyar kormánynak. Ezáltal ugyanis a miniszterelnök kezében is lenne egy plusz ütőkártya ősszel, amikor a valódi költségvetési törvényjavaslatot a képviselők és a minisztériumok szét akarnák cincálni.

Egy másik, szintén anonimitást kérő szakember szerint a befektetők szemében is jó pont lenne, ha a kormány már most elő tudna állítani egy lényegében olyan táblázatot, mint ami a költségvetés kettes számú melléklete. Ez ugyanis megmutatja, hogy a főbb adónemekből mennyit szed be az állam, és mennyit költ a fontosabb kiadási tételekre: az iskolák, önkormányzatok, állami közlekedési vállalatok normatív támogatására, szociális juttatásokra, nyugdíjakra, az államadósság törlesztésére vagy a közszolgák bérére.

Ha egy ilyen dokumentumot már most el tudna fogadtatni a kormány a parlamenttel, és bemutatná, hogy ez hogyan viszonyul a konvergenciaprogramhoz, és hogyan következik a Széll-tervben jelzett intézkedésekből, az jól jönne Matolcsynak. Hiába fogad el viszont egy ilyen anyagot az Országgyűlés, ez nem akadályozza meg azt, hogy ősszel elinduljon a lobbiharc az egyes minisztériumok, illetve a képviselők, valamint a kormány között.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Tanács 2010 végén megszüntetett szakértői stábjának vezetője szerint Brüsszel óvatosan viszonyulhat a költségvetési vázhoz, mert a kormányzat az elmúlt két évben többször kiszámíthatatlant húzott. A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője szerint a kormány nem tud úgy mondani valamit költségvetési ügyekben, hogy azt kapásból elhinnék neki a befektetők. Ráadásul, teszi hozzá, az sincs kizárva, hogy ősszel, egy az uniós támogatások befagyasztását visszavonó döntés után a magyar kormány már azzal érvelhet, hogy megváltoztak a gazdasági viszonyok, és az új makropálya már egy új költségvetést indokol.

Máshol is csinálnak korai tervezést

A költségvetési tervezés mindenesetre a korábbi évekhez képest előbb kezdődik ezzel a költségvetési vázzal. Az érdemi munka régóta július végén szokott indulni, akkor osztja ki a költségvetési tervezést összefogó minisztérium a többi tárca számára a keretszámot, amit minden egyes minisztériumnak házon belül, intézményenként, feladatonként le kell bontania. A kormány hagyományosan először augusztus végén tárgyalja a költségvetési tervet, majd szeptember végén teszi a parlament elé, az Országgyűlés pedig december közepén szokta elfogadni a következő évi büdzsét.

A mostani újítással világviszonylatban a középmezőnybe kerülhetünk. Az élen az Egyesült Államok áll, ahol a költségvetési év előtt több mint másfél esztendővel már elkezdődik a tervezés, Svédországban pedig az egyes területekre a kiadási plafonokat egy évvel a költségvetés hatálybalépése előtt rögzítik.

Article source: http://hu.origo.feedsportal.com/c/33150/f/622409/s/1f325a0e/l/0L0Sorigo0Bhu0Cgazdasag0C20A120A50A80Earra0Ejo0Elesz0Ea0Ekoltsegvetesi0Evaz0Ehogy0Ematolcsy0Elobogtathatja0Bhtml/story01.htm

Népirtás a magyarság ellen

május 6th, 2012

A mai napon országszerte megtartott ballagások ellenére is körülbelül félezer nemzeti radikális és helybeli lakos vett részt azon a demonstráción, amit a Jobbik rendezett a Borsod megyei Berzéken szombat délután.

A mai napon országszerte megtartott ballagások ellenére is körülbelül félezer nemzeti radikális és helybeli lakos vett részt azon a demonstráción, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezett a Borsod megyei Berzéken szombat délután.

Mint ismeretes, az 1070 lakost számláló településen egy hónappal ezelőtt cigánybűnözők csoportja bestiális kegyetlenséggel gyilkolt meg egy helyi lakost, a 45 éves Nagy Józsefet.

Az országos média természetesen igyekezett elhallgatni az esetet, ezért döntöttek úgy a településen élők, hogy a Jobbikhoz fordulnak. A párt képviselői teltházas lakossági fórumon tájékozódtak a kialakult helyzetről, s döntöttek a figyelemfelkeltő demonstráció mellett. Az eredetileg 17 órára beharangozott rendezvény a jobbikos megmozdulásokat immár hagyományos jelleggel övező kiemelt rendőri figyelem és igazoltatás miatt némi csúszással kezdődött.

Demonstráció Berzéken

Nem a Jobbik akar polgárháborút

A jelenlevők egyperces néma főhajtással emlékeztek a cigánybűnözés újabb áldozata előtt, majd a Himnusz eléneklését követően Jakab Péter, a Jobbik miskolci közbiztonsági szakpolitikusa szólt a tömeghez. A képviselő beszédében rámutatott a megye cigány lakosságának növekvő arányára, s arra, hogy Borsod jövője azon áll vagy bukik, hogy a mindenkori hatalom hogyan viszonyul a cigányproblémához.

A politikus kiemelte, pénz helyett ideje erőt mutatni a cigányság felé, erre pedig csak a Jobbik képes, hisz csak a párt programjában szerepel a csendőrség az önfenntartó börtön, a bentlakásos iskola megvalósítása. A politikus utalva az elmúlt hetek „polgárháborús” hecckampányára elmondta azt is, nem a Jobbik akar polgárháborút, hanem az a Fidesz és az az MSZP, amely évtizedek óta uszítja a cigányságot, miközben a többségi társadalmat magára hagyja, önvédelmi reakcióit pedig igyekszik megfojtani.

Jöjjön Berzékre a bíró!

Balla Gergő országgyűlési képviselő a hatóság erélyes fellépését sürgette a cigánybűnözőkkel szemben, mondván megálljt kell parancsolni a magyarság lemészárlásának. A törvénytisztelő embereket a cigányok ma megfélemlítik, ugyanakkor a demonstráció azt mutatja, a jobbikosok nem félnek – jelentette ki a honatya felhívva a figyelmet a helyi közösségek összefogásának fontosságára.

Balla kitért a Cozma-perben született rendkívül enyhe ítéletre is, melynek kapcsán a képviselő meghívta Berzékre az érintett bírót, egyben a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte a berzéki gyilkosokra. Végezetül arra kérte a közvéleményt segítsék anyagilag is az árván maradt családot, melyben a Jobbik frakció is élen fog járni.

Nem hátrálhatunk tovább

„Nemcsak Borsodnak, de Hajdú-Biharnak is elege van a cigánybűnözésből!” Ezt már Kukcsár Gergely, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei elnöke mondta, aki arra világított rá, hogy egyre több településen lép „nagykoalícióra” egymással a rendőrség, a bűnözők és az adott önkormányzat. Példaként Konyár községet hozta fel, ahol a helyeik már csak a Jobbikban bíznak, TEK helyett pedig sokkal szívesebben látnák a csendőrséget.

Heves megye elnöke, Dudás Róbert a legnagyobb problémának azt látta, hogy a nincs rend, de a kormány ennek az ellenkezőjét hiszi, és ezt próbálja sulykolni a lakosságba is. Ezzel a hatalom a rendetlenséget pártolja – mondta a Jobbik heves megyei frakcióvezetője, aki szerint a kormány politikai megfontolásból támogatja a cigányságot, a Gárda vegzálásával pedig a bűnözőket támogatja.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviseletben Bakó József megyei elnök egy Wass Albert idézettel szemléltette, milyen pusztulás vár Magyarországra, amennyiben a napjainkban tartó rendkívül káros társadalmi folyamatok nem változnak. Bakó szerint ezeket a folyamatokat meg kell állítani, „gyermekeink, unokáink érdekében nem hátrálhatunk tovább”.

Orbán és Gyurcsány nem jött el

A szomszédos megyék elnökei után a Jobbik országos alelnöke, Gyüre Csaba mondott rendkívül szenvedélyes beszédet. „Berzék tragédiája a család, de egyben a nemzet tragédiája is. Elég volt!”- jelentette ki az országgyűlési képviselő, aki hiányolta, hogy a holokauszt és a romagyilkosságok nagy „emlékezői” Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Sólyom László nem jöttek el Berzékre.

Pedig lett volna mi ellen demonstrálniuk, hiszen az elmúlt két hétben is tucatnyi magyar embert öltek meg – fogalmazott Gyüre, aki szerint miközben Orbán az egyenruhás bűnözés és az államadósság üldözésével van elfoglalva, az emberek a rend társadalmát várják. Ezzel kapcsolatban a politikus rámutatott arra is – utalva a tüntetésen megjelent szép számú gárdistára –, hogy Orbán Viktor Strasbourgban korán jelentette be a paramilitáris alakulatok felszámolását, a törekvés ugyanakkor jelzi, hogy a Fidesz számára nem a cigányterror a fő probléma, hanem a Jobbik. Beszéde zárásaként a képviselő elmondta, nem a magyarok a rasszisták, hanem azok a cigányok, akik puszta szórakozásból ölnek magyar embereket.

Népirtás a magyarság ellen

A szónokok sorát Sneider Tamás zárta. A párt országos alelnöke a sorozatos magyarellenes gyilkosságok kapcsán magyar holokausztról, modernkori népirtásról beszélt, melyet a kormány nem akadályoz meg, hisz komoly rendőri erők csak akkor jelennek meg az ország bűnügyileg frekventált vidékein, ha ott a Jobbik rendezvényt tart. Ő maga azért „járkál” rendszeresen a Heves megyei Kerecsenden, hogy így érje el a rendőri jelenlétet.

Sneider, az Országgyűlés Szociális Bizottságának elnökeként tűrhetetlennek nevezte, hogy a cigányság az Orbán-kormány által rájuk fordított 120 milliárd mellett annak a többszörösét veszi fel szociális juttatások formájában. Emellett mérhetetlen károkat okoznak a közüzemi szolgáltatások lopásával – tette hozzá –, annál is inkább, mert az okozott kárt a szolgáltatók beépítik a rendesen fizetők számláiba. A legnagyobb problémát azonban abban látta a politikus, hogy a közbiztonság hiánya miatt ma már nem kifizetődő termelő munkát végezni, hisz a befektetett munka eredményét mások aratják le.

A népes hallgatóság a beszédek után fegyelmezett rendben végigvonult Berzék község főutcáján, majd az emlékezők az árván maradt család jelenlétében mécseseket gyújtottak a gyilkosság helyszíne előtt.

Végezetül a berzékiekkel kiegészült jobbikosok sora elindult, hogy megkoszorúzzák Nagy József végső nyughelyét. A temető méltóságteljes csendjét a „Boldogasszony Anyánk” éneke és a „Miatyánk” törte meg. Ezt követően a megjelent politikusok és szimpatizánsok kifejezték részvétüket Nagy József özvegyének és árván maradt kislányának.

A közel kétórás rendezvényt követően a lakosság legnagyobb bánatára a rendőrök népes hada elhagyta a települést, ugyanakkor a Jobbik harcedzett tagsága felajánlotta, ha a cigányterror miatt késlekedik a hatósági intézkedés, a lakók hivatkozzanak nyugodtan arra, hogy jobbikosok járkálnak a településen, s a rendőrség gyors reagálása garantáltan nem fog elmaradni.

Közvetlenül a tüntetés után az egyik jelenlevő ellen a rendőrség szabálysértési eljárást indított, mivel állítólag “bebizonyosodott” – rendőrségi felvétel szokatlanul gyors kielemzése után –hogy a rendezvény alatt, egy kisebbséget “szidalmazott”.

barikad.hu

Article source: http://barikad.hu/nepirtas_a_magyarsag_ellen_a_ciganybunoezes_ellen_demonstraltak_berzeken-20120505